For Week 11 (18 Nov.) please read the following paragraphs and correct the translations below, and send your works as "comments" to this blog entry. Please send your comments BEFORE 18 November, as late postings will not be considered.
This must, of course, be done in collaboration with all the agencies involved and ideally it should lead to some agreed parameters for data collection and storage. This is vital because the complex nature of trafficking and exploitation – cutting across law enforcement, labour sector, human rights, health and social boundaries – calls above all for centralised coordination and analysis. The experience of those countries that have put in place national task forces or coordinating bodies for trafficking issues should provide valuable lessons in the next few years.
Programmatically, there is a continued need not to focus too narrowly on ‘trafficking’ as a phenomenon and forget the importance of dealing with the root causes of trafficking and exploitation both at origin and destination – social factors such as systems that leave people, especially women, with inappropriate or no qualifications; few job opportunities; family poverty; and misinformation. In destination countries, also, there is an urgent need to focus more on reducing demand for under-priced and illegal labour. This must involve those bodies that can influence the markets – trade unions, consumer associations, chambers of commerce, employers’ organisations and others. Ministries of Labour should be brought more often into discussions and actions relating to trafficking. Where there is no demand, traffickers will not be able to make money and most commentators agree that taking away the profit is the best deterrent.
Ezt persze minden egyesület közreműködésével kellene létrehozni, és ideális esetben kölcsönösen elfogadott paraméterek születhetnek az adat rögzítésére valamint tárolására. Ez azért lényeges mert az emberkereskedelem és kizsákmányolás teljes folyamata –szembeszegülés a törvénnyel és a dolgozói szervezettel, valamint áthágása az emberi jogoknak illetve az egészségügyi és társadalmi korlátoknak- elsődlegesen központosított irányítást és elemzést igényel. Azon az országok tapasztalata, melyek nemzeti munkacsoportokat vagy a csempészettel foglalkozó koordinációs szerveket állítottak fel, értékes tanulságként szolgálhatnak az elkövetkező néhány évben.
Tulajdonképpen folyamatos igény van arra, hogy az embercsempészet, mint jelenség ne kapjon ilyen mértékű figyelmet, illetve, hogy feledkezzenek meg az embercsempészet és a kizsákmányolás alapvető okaival foglalkozó vizsgálatok jelentőségéről, mind eredetben, mind következményben.Ezen társadalmi tényezők, mint szervezetek, melyek magára hagyják az embereket, főleg a nőket, kevés vagy semmiféle képesítéssel,kevés munkalehetőséggel,családi szegénységgel és félrevezető tájékoztatással.Ehhez szükség van azon testületekre, melyek hatással lehetnek a piacra, ilyenek például a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, kereskedelmi kamara, munkáltatói szervezetek, stb.A célországokban sürgető igény van az alul fizetett és törvénytelen munka csökkentésére is.A Munkaügyi Minisztériumokat sokkal gyakrabban kellene embercsempészettel kapcsolatos tárgyalásokba és intézkedésekbe bevonni.Ahol nincs rá igény, ott a csempészek képtelenek lesznek pénzt keresni és a legtöbb kommentátor egyetértett abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze a profit megvonása.
Ennek persze az érintett egyesületek közreműködésével kell történnie, és ideális esetben egyeztetett paramétereket fog eredményezni az adatrögzítésre és tárolásra nézve. Ez lényeges, mivel az összetett természetű emberkereskedelem és kizsákmányolás semmibe veszi a végrehajtási szerveket és a munkáltatói szektort, áthágja az emberi jogokat és az egészségügyi valamint szociális határokat, ezért mindenek előtt központosított irányítást és elemzést igényel. Nemzeti munkacsoportokat vagy csempészettel foglalkozó koordinációs szerveket felállított országok tapasztalatai értékes tanulságként szolgálhatnak az elkövetkező néhány évben.
ReplyDeleteKövetkezésképpen folyamatos igény van arra, hogy ne szigorúan az embercsempészetre, mint jelenségre koncentráljunk, illetve hogy elfeledkezzünk az embercsempészet és a kizsákmányolás alapvető okaival foglalkozó vizsgálatok jelentőségéről, mind eredetben, mind következményeikben. Ilyen okok például azok a szociális tényezők, mint a főleg nőket nem megfelelő vagy semmilyen képesítéssel sem ellátó szervezetek, a szűkös munkapiac, családi szegénység és félrevezető tájékoztatás. Ugyanígy a célországokban az alulfizetett és illegális munkaerő igényének csökkentésére van égető szükség. Ez olyan piacot meghatározó testületeken keresztül lehetséges, mint például a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, a kereskedelmi kamara, munkáltatói szervezetek, stb. A Munkaügyi Minisztériumnak többször kellene az egyeztetésekben és az embercsempészettel kapcsolatos intézkedésekben részt vennie. A csempészek nem fognak profithoz jutni ott, ahol nincs kereslet, és a legtöbb kommentátor egyetértett abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze a bevétel megvonása.
Az érintett egyesületek együttműködésével kellene ezt véghez vinni, és ideális esetben kölcsönösen elfogadott paramétereket eredményezne az adatrögzítés és tárolás esetében.Ez azért létfontosságú, mert az emberkereskedelem és kizsákmányolás öszetett természetű -semmibe veszi a végrehajtó szerveket és a munkaszektort,szembeszegül a törvénnyel,áthágja az emberi jogokat és az egészségügyi és társadalmi korlátokat,-így legfőképpen központosított irányítást és elemzést igényel.Azon országok tapasztalatai,melyek nemzetközi munkacsoportokat vagy csempészettel foglalkozó koordinációs szerveket állítottak fel,értékes tanulságként szolgálhatnak az elkövetkező néhány évben.
ReplyDeleteFolyamatos igény van arra, hogy az embercsempészet, mint jelenség ne kapjon ilyen mértékű figyelmet,illetve hogy feledtessék az embercsempészet és kizsákmányolás alapvető okaival foglalkozó vizsgálatok jelentőségét mind eredetét mind következményét tekintve.
Ilyen okok például azok a társadalmi tényezők,
mint az embereket és főleg a nőket nem megfelelő vagy semmilyen képesítéssel sem ellátó szervezetek,kevés munkalehetőség,a családok szegénysége és a félrevezető tájékoztatás.A célországokban az alulfizetett és illegális munkaerő csökkentésére égető szükség és igény is van.Ehhez azon fontos testületekre van szükség, mint például a szakszervezetek,fogyasztói egyesületek,a kereskedelmi kamara, munkáltatói szervezetek,stb.
A Munkaügyi Minisztériumnak sokkal gyakrabban kellene embercsempészettel kapcsolatos tárgyalásokon és intézkedésekben részt venni.
A csempészek képtelenek lesznek pénzt keresni ott, ahol nincs bevétel és legtöbb kommentátor egyetértett abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze a profit megvonása.
This comment has been removed by the author.
ReplyDeleteTermészetesen, ez az érintett intézmények együttműködését igényelné, ami az adatgyűjtés és –tárolás alapelveinek egységesítését eredményezné. Ez azért lényeges, mert az emberkereskedelem és a kizsákmányolás –, amely szembeszegül a törvény végrehajtóival, a munkáltatókkal, megsérti az emberi jogokat, az egészségügyi és társadalmi határokat- összetettsége révén központosított irányítást és elemzést igényel. Értékes tanulságként szolgálhatnak a jövőre nézve azon országok tapasztalatai, amelyek nemzeti munkacsoportokat vagy a csempészettel foglalkozó irányító szerveket állítottak fel.
ReplyDeleteTulajdonképpen, folyamatos igény van arra, hogy ne kizárólag magára az embercsempészetre korlátozódjon az országok figyelme elfelejtve ezzel az embercsempészet és a kizsákmányolás alapvető okait és céljait. Ezek a következő társadalmi tényezők: különösen a nőket nem megfelelő vagy teljes mértékben képesítés nélkül hagyó szervezetek, kevés munkalehetőség, családi szegénység és félrevezető tájékoztatás. A célországokban pedig sürgősen csökkenteni kell az alulfizetett és az illegális munkára való igényt. Ehhez nélkülözhetetlenek azok a testületek, amelyek befolyásolni tudják a piacot. Ilyenek például a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, a kereskedelmi kamara és a munkáltatói szervezetek, stb. A Munkaügyi Minisztériumot sokkal gyakrabban kellene az embercsempészettel kapcsolatos megbeszélésekbe és intézkedésekbe bevonni. Ahol nincs igény az alulfizetett és illegális munkaerőre, ott a csempészek nem tudnak az emberkereskedelemből profitálni. A legtöbb szakember egyetértett abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze, a profit megvonása.
Putz Orsolya
Természetesen, valamennyi érintett intézmény együttműködését igényelné és ideális esetben egyeztetett paramétereket fog mutatni az adatok gyűjtésében és tárolásában. Ez elengedhetetlen, mivel az emberkereskedelem és a kizsákmányolás folyamata -szembeszegülés a törvénnyel, a munkás szektor semmibe vétele, az emberi jogok és az egészségügyi és társadalmi határok megsértése- központosított irányítást és elemzést igényel. Nemzeti munkacsoportokat vagy csempészettel foglalkozó koordnációs szerveket felállított országok tapasztalatai értékes tanulságként szolgálhatnak az elkövetkezendő néhány évben.
ReplyDeleteTulajdonképpen, folyamatos igény van arra, hogy ne csupán egy jelenségként fókuszáljunk az embercsempészerte, hiszen így elfeledkezünk a csempészet alapvető okaival és céljaival foglalkozni. Ilyen okok például azok a rendszerek, melyek ne biztosítanak -főként a nők számára-megfelelő képesítését, munkalehetőséget, valamint a családi szegénység és a félretájékoztatás. A célországokban is sürgős szükség van az alulfizetett és illegális munkára való igényt. Ez olyan szerveket érint, melyek befolyásolják a piacot- a szakszervezeteket, a fogyasztói szövetségeket, a kereskedelmi kamarákat és munkaadói szervezeteket. A Munkaügyi Minisztériumokat sokkal gyakrabban kellene embercsempészettel és kereskedelemmel kapcsolatos intézkedésekbe bevonni. Ahol nincs kereslet, ott a csempészek nem tudnak profitálni. A legtöbb szakember eggyetért abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze a profit megvonása.
Ehhez persze minden érintett szervezet együttműködése szükséges, és ideális esetben ez a munkafolyamat egyeztetett paramétereket fog eredményezni az információ és adattárolásról. Ez azért lényeges, mert a bonyolult természetű csempészés és munkaerő kizsákmányolás megoldása központosított koordinációt és feldolgozást igényel. Bonyolultságát az adja, hogy a csempészek áthágják a törvényi végrehajtást, semmibe veszik a munkáltatói szektor, az emberi jogok, egészségügyi és szociális határait. Az elkövetkezendő években értékes referenciául szolgálhatnak azon országok tapasztalatai, melyek nemzeti erőket és irányítói szerveket vetettek be az embercsempészek ellen.
ReplyDeleteTöbbek között szükséges az is, hogy továbbra szigorúan, mint jelenségre tekintsünk a csempészésre. Felejtsük el azokkal a tényezőket is, amelyek a csempészés gyökerei, mint például azok a szociális tényezők, mint azon rendszerek, melyek az embereket –főleg nőket- nem megfelelő vagy semmilyen végzettséggel sem látják el, a kevés munkalehetőség, családok szegénysége és a félrevezető tájékoztatás. A célországoknak többek között, sürgősen arra kell koncentrálnia, hogy az alulfizetett és illegális munkaerő igényét csökkentésék. Ebbe a folyamatba be kell vonni azokat a szerveknek is, amelyek befolyásolják a piacot -többek között a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, reklámügynökségek, alkalmazók szervezetei. A Munkaügyi Minisztériumnak többször kellene a megbeszéléseken és az embercsempészettel kapcsolatos intézkedésekben részt vennie. Ahol nincs igény, az embercsempészek nem lesznek képesek pénzt keresni, és a legtöbb hozzászóló egyetért abban, hogy a bevétel elvétele a legjobb elrettentés.
Ez természetesen valamennyi érintett hatóság együttműködésével jöhetne létre, és ideális esetben egységesítené az adatok gyűjtését- és tárolását. Ez azért lényeges, mert az emberkereskedelem és a munkaerő kizsákmányolás, - amely szembeszegül a törvény végrehajtóival, munkaügyi ágazattal, az emberi jogokat megsérti, s áthágja az egészségügyi- és társadalmi határokat – központosított irányítást és elemzést igényel. Az elkövetkezendő néhány évben fontos tanulsággal szolgálnak majd azon országok tapasztalatai, amelyek nemzeti munkacsoportokat vagy a csempészettel foglalkozó irányító egységeket alakítottak ki.
ReplyDeleteTulajdonképpen, továbbra is szükség van arra, hogy ne csak az embercsempészetre koncentrálódjon a figyelem, és ne feledkezzünk meg a csempészet és a kizsákmányolás valódi okairól és céljairól. Ilyen okok például, azok a társadalmi tényezők, amelyek főként a nők számára nem biztosítanak megfelelő képesítést, munkalehetőséget, valamint a családi szegénység és a félrevezető tájékoztatás.
A célországokban sürgősen csökkenteni kell az alulfizetett, valamint az illegális munkák iránti igényt. Ehhez szükség van azokra a szervezetekre, amelyek a piacot befolyásolni tudják, mint például a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, kereskedelmi kamara, munkáltatói szervezetek, és egyéb társulások. A Munkaügyi Minisztériumokat sokkal gyakrabban kellene embercsempészettel kapcsolatos tárgyalásokba és intézkedésekbe bevonni. Ahol nincs rá igény, ott a csempészek képtelenek lesznek pénzt keresni. A legtöbb szakember egyet értett abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze a profit megvonása.
Ennek természetesen az összes érintett szervezet közreműködésével kell történnie és ideális esetben az adatgyűjtésre, valamint a raktározásra vonatkozó, megegyezés szerinti paramétereket kell eredményeznie. Ez nélkülözhetetlen az embercsempészet és a kizsákmányolás összetett természete ( a rendészet és a munka ágazatának, valamint az emberi jogoknak a megsértése, és az egészségügyi, valamint társadalmi határok átlépése) miatt. Mindezek legfőképp központosított irányítást és elemzést igényelnek. A nemzeti munkacsoportokat vagy embercsempészeti ügyeket irányító testületeket felállító országok tapasztalatai a következő néhány évben értékes tanulságként kellene, hogy szolgáljanak.
ReplyDeleteEbből adódóan, folyamatosan szükséges, hogy az embercsempészetre ne túl szűken összpontosítsunk, mint jelenségre és hogy eredetben és rendeltetésben ne fordítsunk fontos figyelmet az embercsempészet és a kizsákmányolás kiváltó okainak a vizsgálatára.
Ide tartoznak azok a társadalmi tényezők, mint rendszerek, amelyek az embereket, a nőket különösen, alkalmatlan vagy semmiféle képesítéssel sem látják el; a kevés munkalehetőség; a családi szegénység; valamint a félrevezető tájékoztatás.
A célországokban szintén arra van azonnali szükség, hogy többet koncentráljunk az alulfizetett és illegális munka keresletének a csökkentésére. Ebbe be kell vonni a piacot befolyásolni tudó testületeket - a szakszervezeteket, fogyasztói egyesületeket, kereskedelmi kamarákat, munkáltatói szervezeteket, stb.
A Munkaügyi Minisztériumoknak többet kellene tárgyalniuk és intézkedniük a csempészettel kapcsolatosan. Ahol nincs kereslet, ott a csempészek képtelenek lesznek a pénzkeresésre, és a legtöbb szakember egyetért, miszerint az elrettentés legjobb módja a nyereség megvonása.
Ennek természetesen a résztvevő ügynökségek együttműködésével kellene történnie és ideális estben az anyaggyűjtés és tárolás megegyezés szerinti paramétereit kellene szolgálnia. Ez nélkülözhetetlen, mert az embercsempészet és kizsákmányolás folyamata, amely szembeszegül a törvény végrehajtóival és a munkakörzettel, áthágja az emberi jogok, valamint az egészségügyi és társadalmi határokat, központi koordinációt és elemzést igényel. Az elkövetkező néhány évben, értékes feladatok lennének azon országok tapasztalatai, amelyek biztosították a nemzeti munkaerő vagy az embercsempészet eredményeinek koordinálását.
ReplyDeleteTulajdonképpen folyamatos igény van arra, hogy ne úgy tekintsünk az embercsempészetre, mint jelenségre, valamint feledkezzünk el az embercsempészet és kizsákmányolás okainak jelentőségéről eredetét és következményét illetően. Ilyen okok például azon társadalmi rendszerek, melyek nem részesítik a nőket megfelelő képzésben, munkanélküliség, családon belüli szegénység és téves tájékoztatás jellemzi őket. A célállomásként szolgáló országokban szintén égető szükség van az alulfizetett és az illegális munka csökkentésére. Ez azokat a területeket foglalja magába, amelyek befolyásolják a piacot – szakszervezeteket, fogyasztói társaságokat, kereskedelmi kamarákat, munkáltatói szervezeteket, stb. A Munkaügyi Minisztériumnak többször részt kellene vennie az embercsempészetet érintő kérdésekben és történésekben. Ahol ezekre nincs igény, a csempészek képtelenek lesznek pénzt keresni és a legtöbb kommentátor egyetért azzal, hogy a legjobb példa az elrettentésre a profit megvonása.
Természetesen ezt minden szóban forgó ügynökség együttműködésével kell létrehozni, és ideális esetben valamilyen egyezményes paraméterek születnek az adat rögzítésére és tárolására. Ez azért nagyon fontos, mert az emberkereskedelem és kizsákmányolás összetett jellege- szembeszegülés a törvénnyel és a szakszervezettel, az emberi jogokkal, egészségügyi és társadalmi határokkal- központosított irányítást és elemzést igényel. Azoknak az országoknak a tapasztalata, melyek nemzeti munkaerőket és koordinációs szervezeteket állítottak fel az embercsempészettel való foglalkozás céljából, értékes tanulságot szolgáltatnának az elkövetkezendő néhány évben.
ReplyDeleteFolyamatos igény van arra, hogy ne összpontosítsunk túl szűkkörűen az embercsempészetre, mint jelenségre, és hogy feledkezzünk meg az embercsempészet és a kizsákmányolás eredendő okainak a fontosságáról, mind származásában és céljában. Ezek a társadalmi tényezők, melyek egyedül hagyják az embereket, különösen a nőket, semmilyen, vagy nem megfelelő képesítéssel, kevés munkalehetőséggel, családi nyomorral/szegénységgel és félrevezető tájékoztatással. A célországokban arra is sürgős szükség van, hogy az alulfizetett, valamint az illegális munkák iránti igény csökkentésére fektessék a hangsúlyt. Ehhez nélkülözhetetlenek azok a testületek, amelyek befolyásolni tudják a piacot. Ilyenek például a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, a kereskedelmi kamara és a munkáltatói szervezetek, stb. A Munkaügyi Minisztériumot sokkal gyakrabban kellene az embercsempészettel kapcsolatos megbeszélésekbe és intézkedésekbe bevonni. Ahol nincs igény az alulfizetett és illegális munkaerőre, ott a csempészek nem tudnak az emberkereskedelemből profitálni. A legtöbb szakember egyetértett abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze, a profit megvonása.
Kalocsai Zita
Természetesen,ezt az érintett egyesületek közreműködésével kellene megvalósítani és ideális esetben kölcsönösen elfogadott paramétereket fog eredményezni az adatrögzítésre és tárolásra nézve. Ez azért lényeges,mert az embercsempészet és kizsákmányolás- amely törvénysértés,dolgozó osztály semmibe vétele,emberi-és társadalmi kötöttségek- főként központi irányítást és elemzést igényelnek. Hasznos tanulságként szolgálhatnak az elkövetkezendő néhány évben azon országok tapasztalatai, amelyek nemzeti munkacsoportokat vagy csempészettel foglalkozó koordinációs szervezeteket állítottak fel.
ReplyDeleteTulajdonképpen, folyamatos igény van arra, hogy ne csak az embercsempészetre helyezzünk hangsúlyt, illetve ne feledkezzünk el az embercsempészet és kizsákmányolás alapvető okaival és céljaival foglalkozni. Ezen társadalmi tényezők: főként a nőket nem megfelelően vagy semmilyen képesítéssel ellátó szervezetek, szegény családi körülmény és félrevezető tájékoztatás. Olyan piacot meghatározó testületeken keresztül lehetséges, mint a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, kereskedelmi kamara, munkáltatói szervezetek. A Munkaügyi Minisztériumnak többet kellene embercsempészettel kapcsolatos intézkedésekben és egyeztetésekben részt vennie. A csempészek képtelenek lesznek pénzhez jutni ott, ahol nincs bevétel és a legtöbb kommentátor egyetértett abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze a profit megvonása.
Ez természetesen az érintett szervezetek kooperációjával volna lehetséges és ideális esetben a gyűjtésre és egyeztetésre szolgáló egyeztetett adatok egységes rendszere jöhetne létre. Ez azért fontos, mert az embercsempészet és munkaerő kiaknázás összetett természete,- mint a végrehajtó erők, szolgáltatási szektor, emberi jogok, egészségügyi és szociális határok áthágásán alapszik-, ugyanis központosított koordinációt és elemzést követel meg. Az elkövetkezendő években azon országok értékes tapasztalatait kell szem előtt tartani, amelyek a nemzeti összefogást és az irányító szerveket vetették be az embercsempészet ellen.
ReplyDeleteMindenesetre az is szükséges, hogy a továbbiakban ne csak a csempészetre gondoljunk szigorúan, mint önálló problémára. Továbbá ne feledkezzünk meg az ügy gyökereiről és eredetéről, mint például azon szociális tényezőkről, melyek az embereket, különösen a végzettséggel nem rendelkező nőket, szerényebb körülmények között élő családokat kevés és téves információval látják el. Így a célországokban is az alulfizetett és illegális munkaerő visszaszorítására nagy igény van. Ide kell tartoznia azon szerveknek is, akik befolyásolják a piac működését. Ilyenek a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, iparkamarák, munkaadói szervezetek és egyéb hasonló intézmények. A Munkaügyi Minisztériumnak többször kéne részt vennie az egyeztetéseken és az embercsempészettel kapcsolatos gyűléseken. Ahol erre nincsen igény, ott az embercsempészek majd nem tudnak miből pénzt keresni és a legtöbb hozzászóló egyetért abban, hogy a nyereség elvétele a legjobb eszköz erre.
-Sándor Judit-
Bartos Viktória:
ReplyDeleteEzt persze minden egyesület közreműködésével kellene létrehozni, és ideális esetben kölcsönösen elfogadott paraméterek születhetnének az adatok rögzítésére valamint tárolására. Ez azért lényeges mert az emberkereskedelem és kizsákmányolás teljes folyamata –szembeszegülés a törvénnyel és a dolgozói szervezettel, valamint áthágása az emberi jogoknak illetve az egészségügyi és társadalmi korlátoknak- központi irányítást és elemzést igényel. Azon országok tapasztalata, melyek nemzeti munkacsoportokat vagy a csempészettel foglalkozó koordinációs szerveket állítottak fel, értékes információk lehetnek az elkövetkezendő években.
Tulajdonképpen folyamatos igény van arra, hogy az embercsempészet, mint jelenség ne kapjon ilyen mértékű figyelmet, illetve, hogy feledkezzenek meg az embercsempészet és a kizsákmányolás alapvető okaival foglalkozó vizsgálatok jelentőségéről, mind eredetben, mind következményben.A társadalmi tényezők és szervezetek, magára hagyják az embereket, főleg a nőket, kevés vagy semmiféle képesítéssel,kevés munkalehetőséggel,családi szegénységgel és félrevezető tájékoztatással.Ehhez szükség van azon testületekre, melyek hatással lehetnek a piacra, ilyenek például a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, kereskedelmi kamara, munkáltatói szervezetek, stb.A célországokban sürgető igény van az alul fizetett és törvénytelen munka csökkentésére is.A Munkaügyi Minisztériumokat sokkal gyakrabban kellene embercsempészettel kapcsolatos tárgyalásokba és intézkedésekbe bevonni.Ahol nincs rá igény, ott a csempészek képtelenek lesznek pénzt keresni és a legtöbb felszólaló egyetértett abban, hogy az elrettentés legjobb eszköze a profit megvonása.
Ennek természetesen minden egyesület közreműködése által kellene létrejönni, és a megeyezés szerinti paraméterek elméletben eredményhez kell hogy vezessenek az adat rögzítés és adattárolás esetében is. Ez azért létfontosságú mert az emberkereskedelem és kizsákmányolás a maga valóságában- szembeszegülés a törvénnyel és a dolgozói szervezettel, jogellenes magatartás, illetve az egészségügyi és társadalmi korlátok áthágása- mindenek előtt központosított irányítást és elemzést igényel. A nemzeti munkacsoportok vagy a csempészettel foglalkozó koordinációs szerveket létesített országok tapasztalatai kitűnő tanulságként
ReplyDeleteszolgálhatnak az elkövetkezendő néhány évben .
Tulajdonképpen folyamatos igény van arra, hogy valamilyen szinten ignorálják az emberkereskedelmet és ne utaljanak rá mint ritka jelenségre, ettől eltekintve előre megtervezetten próbálnak foglalkozni a probléma gyökerével egyaránt a kiindulópontjával és a végpontjával mert mindkettő nagy jelentőséggel bír. Ilyen alapvető okok például azok a társadalmi tényezők melyek a sorsukra hagyják az embereket, főleg a nőket csekély képesítéssel vagy anélkül, valamint kevés munkalehetőséget kínálnak számukra, sőt mi több a családi szegénységről és a félrevezetésről nem is beszélve. Továbbá a célországokban haladéktalanul csökkenteni kell az alulfizetett és illegális munkára való keresletet. ehhez azonban elengedhetetlen azon szervek közreműködése melyek befolyásolni tudják a piacot- mint például a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, a kereskedelmi kamara, munkáltatói szervezetek, stb. Rendszeresen meg kellene vitetni az embercsempészet kapcsán felmerülő problémákat a Munkaügyi Minisztériummal. Ahol nincs rá kereslet ott a csempészek képtelenek lesznek pénzt keresni és a legtöbb szakember közösen arra a megállapításra jutott, hogy az elrettentés legjobb eszköze a profit megvonása.
Andrássy Eszter
This comment has been removed by the author.
ReplyDelete* vitetni helyett vitatni
ReplyDeleteAndrássy Eszter
Ezt persze minden érintett szervezet közreműködésével kellene létrehozni, így születhetnének kölcsönösen elfogadott szabályok és korlátozások az adat rögzítésére valamint tárolására. Ez azért lényeges, mert az emberkereskedelem és munkaerő kizsákmányolás összetett folyamata –beleértve a törvények áthágását és szembeszegülést a dolgozói ágazattal, valamint az emberi jogok, illetve az egészségügyi és társadalmi korlátok megszegését - elsődlegesen központosított irányítást és elemzést igényel. Azon az országok tapasztalata, melyek nemzeti különítményeket vagy csempészettel foglalkozó koordinációs szerveket állítottak fel, értékes tanulságként szolgálhatnak az elkövetkező néhány évben.
ReplyDeleteTulajdonképpen folyamatos igény az is, hogy az embercsempészetet, mint jelenséget ne ilyen szűk értelemben vizsgáljuk, illetve, hogy ne feledkezzünk meg az embercsempészet és a munkaerő kizsákmányolás alapvető okaival foglalkozó vizsgálatok jelentőségéről, mind forrás-, mind célország tekintetében. Ezek olyan társadalmi tényezőket jelentenek, mint az embereket – főleg elenyésző vagy semmilyen végzettséggel nem rendelkező nőket- kiszolgáltatottá tévő szervezetek; de ide tartozik a kevés munkalehetőség, családi szegénység, és félrevezető tájékoztatás is. Ehhez olyan testületek bevonása volna szükséges, melyek közvetlen hatással vannak a piacra: például a szakszervezetek, fogyasztói egyesületek, kereskedelmi kamara, munkáltatói szervezetek, stb. Az alulfizetett és törvénytelen munka csökkentésére is szükség van a célországokban. A Munkaügyi Minisztériumokat is sokkal gyakrabban kellene embercsempészettel kapcsolatos tárgyalásokba és intézkedésekbe bevonni. Ahol nincs rá igény, ott a csempészek képtelenek lesznek pénzt keresni - a legtöbb szakértő abban is egyetértett, hogy az elrettentés legjobb eszköze a bevételek megvonása.